Hát ez lett belőle, heti összefoglaló. Készültem én többször is írni a héten, de olyan sürűre sikeredett, hogy végül nem jött össze. Pénteken családostul elutaztunk a feleségem szüleihez, és most értünk vissza.

A hét legrosszabb híre, hogy néhány - számomra jelentéktelennek látszó - formai hiba miatt nem fogadták be a hiánypótlás után a főtérpályázatunkat. Szerencsére van lehetőségünk fellebbezni, és ezt a holnapi napon meg is fogjuk tenni. Rengeteg közös munka és gondolkodás van ebben a pályázatban, ráadásul ebben az uniós ciklusban hasonló pályázattal már aligha fogunk találkozni. Igaz, hogy a 600 milliós pályázat mintegy 140 milliós önrésze nagy terhet róna az önkormányzatra, így mindannyiunkra, de a több évtizedes lemaradást még ezen az áron is érdemes behozni.

A csütörtöki testületi ülésen mély döbbenetemre a jelenlévők többsége levette a napirendről a töki csatornaberuházás kapcsán meghozandó határozati javaslatot. Ez arról szólt, hogy a Tök számára adott befogadó nyilatkozatunk csak abban az esetben érvényes, ha Tök képviselői aláírják az erről szóló szerződést is. Ez azért fontos, mert a csatlakozás feltétele a hálózathoz (amelyet a zsámbékiak pénzéből építettek ki) való csatlakozás közösen kialkudott feltétele annak az 56 millió forintnak a megfizetése (a fele természetben), amit a zsámbékiak már megfizettek. Ez a pénz a hálózat karbantartására és fenntartására kell. A nagyobb terhelés óhatatlanul szükségessé teszi ezt. Ezen túl arra is kérjük a töki önkormányzatot, hogy ha valóban szükséges a zsámbéki szakasz (390 méteres) felbővítése, akkor annak költségeit vállalják szerződésben. Ha ezt a szerződést nem kötjük meg, úgy csak partnereink jóindulatában bízhatunk. Polgári jogi szempontból ez azonban vajmi keveset számit. Magyarán könnyen előfordulhat, hogy utódaink hirtelen sok tízmilliós beruházást kénytelenek majd kifizetni a szerződés hiányában. Ezt nem sikerült elsőre minden képviselőnknek megérteni. Az ülésen jelen volt a mély meggyőzőerővel beszélő töki polgármester is, aki ezekre a kérdésekre megfoghatatlan választ adott. MÉgis elegendő volt ahhoz, hogy saját képviselőtársaim részéről elhangozzanak, a jószomszédi viszony, a barátság, majd az izomból lenyomás kifejezések, mely után a kérdést levették a napirendről.

Végül némi háttérbeszélgetés után péntekre összehívtam az ügyben a testület rendkívüli ülését, amelyen velem együtt nyolc képviselő jelent meg, és egyhangú szavazással elfogadtuk az előző napi határozatot az ügyben. Az ülések videón való megtekintését mindenkinek tanulságosnak tartom.