Szombaton Julival és a gyerekekkel elmentünk a Művelődési házba, ahol az Aranykor Nyugdíjas Egyesület ünnepelte az Idősek világnapját.

Némileg meglepetésként ért, hogy körömpörkölttel vártak minket, és mivel előtte a Nyakason kirándultunk, később ebédeltünk, így a malacfüleket és lábakat már nem tudtam magamhoz venni. A süteményeket azonban már nem tudtam visszautasítani.

Sejtem, hogy a fiatalokat nem csigázza fel egy ilyen cím: a nyugdíjas egyesületben. Ám én kifejezetten szeretek eljárni mindkét nyugdíjas egyesületünk rendezvényeire. Először is csak próbálom viszonozni azt a szeretetet, amit az idősektől kapok. Másodszor pedig szeretem meghallgatni a történeteiket.